Bírósági közvetítés

 

 

1. Mi is a bírósági közvetítés (mediáció)?

2. Előnyei

3. Ki végezhet ilyen tevékenységet?

4. Hogyan kezdeményezheti a bírósági közvetítői eljárást?

5. Hogyan zajlik az eljárás?

6. Kötelező a bírósági közvetítés vagy lehetőség?

7. Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?

8. Bírósági közvetítők elérhetőségei Békés megyében

9. A mediációra vonatkozó jogszabály

 

 

 

 

1. Mi is a bírósági közvetítés (mediáció)?

 

A közvetítés egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás. Ez az eljárás lényegében azt biztosítja, hogy a felek közötti párbeszéd ne a helyzet további elmérgesedéséhez, hanem a megoldás kidolgozásához vezessen el.

 

A célja, hogy a felek megegyezzenek, és ennek alapján a vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodást hozzanak létre. Az eljárás jellegzetessége, hogy a vitában nem érintett, harmadik személy – a bírósági közvetítő – segítségét veszik igénybe.

 

A közvetítő feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

 

A bírósági mediációs eljárás peres és nemperes eljárásokban egyaránt igénybe vehető.

 

 

2. Előnyei:

 

A bírósági közvetítés előnye a bírósági peres eljárásokhoz képest, hogy

 

- gyorsabb (legfeljebb négy hónapig tarthat),

- rugalmasabb,

- mindkét fél nyer, vagyis nincsenek vesztesek vagy győztesek,

- ingyenes, a közvetítő díjazás nélkül jár el, és sikeres megállapodás esetén a folyamatban lévő perben illetékkedvezményben részesíthetőek a felek,

- a közvetítőnek szigorú titoktartási kötelezettsége van (a perben eljáró bíró felé is), mely a közvetítőt a tevékenységének gyakorlása során, illetőleg annak megszűnését követően is terheli,

- nem nyilvános eljárás,

- oldottabb légkör, mint egy bírósági tárgyaláson (nem egy tárgyalóteremben zajlik, hanem egy külön helyiségben),

- sikertelenség esetén nem éri hátrány a feleket.

 

 

3. Ki végezhet ilyen tevékenységet?

 

Korábban a közvetítés fogalmába tartozó permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárásokat csak az igazságügyért felelős miniszter névjegyzékébe felvett, meghatározott gyakorlattal rendelkező, közvetítői szakmai képzésben részesült, és egyéb feltételeknek is megfelelő természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok láthatták el, akik a felek közös felkérésére megfelelő díjazás alapján jártak el.

 

A 2012-ben bekövetkezett jogszabályváltozás eredményeként ma már ezt a tevékenységet bíró vagy bírósági titkár is elláthatja, amennyiben igazolja a közvetítői szakmai képzés elvégzését, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke erre a tevékenységre kijelöli. Az így kijelölt bírósági közvetítők nem tartoznak az igazságügyért felelős miniszter névjegyzékébe, és a módosítás különös rendelkezéseket tartalmaz a működésükre vonatkozóan is. E tevékenység gyakorlása körében a bírósági közvetítőknél fontos szempont a jó emberismeret, a gyors helyzetfelismerés, továbbá a jó kommunikációs készség és a konfliktuskezelő képesség is. Ezek birtokában tudják hatékonyan és eredményesen vezetni a közvetítői eljárást.

 

 

4. Hogyan kezdeményezheti a bírósági közvetítői eljárást?

 

A felek a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bíróságnál terjeszthetik elő. Az sem kizárt, hogy csak az egyik fél kezdeményezze az eljárás lefolytatását.

 

Fontos azonban, hogy az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy peren kívüli ügye van már folyamatban a bíróságon. Amennyiben nincs ilyen ügye folyamatban, úgy az Igazságügyi Minisztérium névjegyzékében szereplő közvetítőkhöz fordulhat vitás ügyével.

 

 

5. Hogyan zajlik az eljárás?

 

A fél vagy a felek először felveszik a kapcsolatot a bírósági közvetítővel, majd alkalmas időpontot egyeztetnek. A kapcsolatfelvétel történhet telefonon vagy egy írásbeli beadvány útján is, melyben megjelölik a vitás ügyre vonatkozó legfontosabb információkat, illetve az elérhetőségeiket.

 

A közvetítő az első közvetítői megbeszélés alkalmával a feleket tájékoztatja az eljárás alapelveiről, főbb szakaszairól. Az eljárás nem bírósági tárgyalóteremben zajlik.

 

A közvetítői eljárás lefolytatása során a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, mely történhet együttesen vagy külön-külön tartott megbeszéléseken is.

 

A feleknek az eljárás során lehetősége nyílik arra, hogy álláspontjukat, a konfliktus általuk lényegesnek tartott, főbb elemeit előadják, illetőleg a rendelkezésükre álló iratokat bemutassák.

 

A felek egyetértésével – ha szükségesnek ítélik meg – a közvetítői eljárásban szakértő igénybevételére, továbbá a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyek meghallgatására is sor kerülhet. A bírósági közvetítői eljárás sikeres befejezésekor írásbeli megállapodást kötnek, így az eljárás a felek megállapodásának aláírásával fejeződik be. A peres ügyben eljáró bíró ezt az egyezséget hagyja jóvá, ha a felek közösen kérik.

 

A sikertelen eljárás esetén sem éri hátrány a feleket. Ilyenkor a felek között folyamatban lévő per folytatódik, és a bíróság dönti el a vitás kérdéseket. Lényeges, hogy a közvetítőt ilyenkor is terheli a titoktartási kötelezettség.

 

A bírósági mediáció igénybevétele, annak eredményessége, illetőleg eredménytelensége nem zárja ki, hogy a felek bírósághoz forduljanak vitás ügyükben.

 

A közvetítői eljárást bemutató kisfilmet IDE kattintva tekintheti meg.

 

6. Kötelező bírósági közvetítés vagy lehetőség?

 

6.1. Kötelező bírósági közvetítés

 

Az új Ptk. hatálybalépésével az önkéntes bírósági közvetítői eljárás mellett megjelenik a közvetítői eljárás kötelező igénybevételének elrendelése is. A kötelező közvetítés azt jelenti, hogy a feleket kötelezi a bíróság arra, hogy forduljanak közvetítőhöz, és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen. Itt meghallgatják a közvetítő tájékoztatását, de az eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.

 

2014. március hó 15. napjától a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködés biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást is - közvetítői eljárást vegyenek igénybe (2013. évi V. törvény 4: 172.§).

 

6.2. Lehetőség a bírósági közvetítés

 

Egyéb – törvény által nem kizárt – ügyekben a bírósági közvetítő alkalmazása széleskörűen lehetséges. Különösen a családjogi ügyekben, szomszédjogi, birtokvédelmi jogvitákban, munkajogi konfliktusokban, valamint a gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitáiban lehet hasznos.

 

 

7. Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?

 

A közvetítői eljárásról szóló törvény értelmében nincs helye közvetítésnek az alábbi ügyekben:

 

- apaság és származás megállapítása iránti egyéb perek,

- apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban,

- szülői felügyelet megszüntetése,

- gondnokság alá helyezés, módosítás és megszüntetés,

- közigazgatási perek,

- jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perek,

- sajtó-helyreigazítási eljárás,

- alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás,

- végrehajtási perek.

 

Vannak olyan további esetek, amikor nem javasolt a közvetítői eljárás. Ilyen például a családon belüli erőszak, mentális problémákkal küzdő fél, alkohol- vagy kábítószer-függőség, szexuális vagy faji alapú zaklatás, vagy perelhúzó magatartás esetén.

 

 

8. Bírósági közvetítők elérhetőségei Békés megyében:

 

A bírósági közvetítők tevékenysége nem igazodik az ügyben eljáró bíróság illetékességi területéhez, így bármely bíróságon kezdeményezheti a bírósági közvetítést, és bármelyik bírósági közvetítőt választhatja.

 

A mediációval kapcsolatos kérdéseivel, illetve eljárás lefolytatására irányuló kérelmével a bírósági közvetítőkhöz az alábbi elérhetőségeken fordulhat.

 

1. Tázlóné dr. Kiss Mónika békéscsabai járásbírósági titkár

Elérhetősége: +36 66/321-211 telefonszámon vagy e-mail útján: kissmonika@bekes.birosag.hu

 

2. Dr. Jámbor Ilona gyulai járásbírósági titkár

Elérhetősége: +36 66/562-220 telefonszámon vagy e-mail útján: jambori@gyula.birosag.hu

 

3. Dr. Harsányi Csilla békési járásbírósági bíró

Elérhetősége: +36 66/411-035 telefonszámon vagy e-mail útján: harsanyics@bekesvb.birosag.hu

 

4. Dr. Rómer Judit orosházi járásbírósági titkár

Elérhetősége: +36 68/411-411 telefonszámon vagy E-mail útján: romerj@oroshaza.birosag.hu

 

Az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét a bírósági tárgyaláson is jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy a bírósági ügyszámra hivatkozással, ügyfélfogadási időben a bírósági kezelőirodán is leadhatja, illetve ügyfélfogadási időn kívül a kezelőirodánál található gyűjtőszekrényben is elhelyezheti. Ilyen esetekben a kezelőiroda haladéktalanul továbbítja a kérelmet a bírósági közvetítő felé.

 

A bírósági közvetítésről szóló plakátokat, kiadványokat megtalálja a bíróságok kezelőirodáiban, illetve a bírósági hirdetőtáblákon is.

 

 

 

 

9. A mediációra vonatkozó jogszabály

A bírósági mediációra vonatkozó alapvető szabályokat a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rögzíti.

 

 

 

10. Letölthető nyomtatványok