A bírósági ismeretterjesztő cikksorozat harmadik része az új Polgári Perrendtartás lényeges szabályairól

Az új Polgári Perrendtartásról (Pp.) szóló cikksorozatunk harmadik részében a perindításra és a perfelvételi szakra vonatkozó rendelkezésekről nyújtunk tájékoztatást.

 

 

1. Alternatív vitarendezési módok – Hogyan lehet peren kívül a jogvitákat rendezni? Perindítás helyett a jogvita más bírósági eljárásban vagy más szerv eljárásában is rendezhető, többnyire egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban.

 

A) közvetítés (mediáció): a felek vitájában egy közösen elfogadott, független, professzionális harmadik személy segít minden érintettnek kielégítő megoldást találni és írásbeli megállapodást kötni.

• piaci közvetítés → tájékoztató: Igazságügyi Minisztérium honlapján Igazságügyi információk címszó alatt,

• bírósági közvetítés → illetékmentes, tájékoztató: http://gyulaitorvenyszek.birosag.hu/birosagi-kozvetitok

 

B) egyezségi kísérlet: bírósági polgári nemperes eljárás egyezség megkötése és annak bíróság általi jóváhagyása érdekében (Pp. 167-168. §)

• piaci közvetítéshez kapcsolódik → a piaci közvetítés során létrejövő írásbeli megállapodás esetén kérhető.

 

2. Az elsőfokú eljárás: a perindítás és a perfelvételi szak

 

A) Fizetési meghagyásos eljárás: közjegyző előtti nemperes eljárás 30 millió Ft alatti pénzkövetelések érvényesítésére, tájékoztató: www.mokk.hu

• belföldi felek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → per nem indítható, fizetési meghagyásos eljárásban kötelező érvényesíteni.

• legalább egyik fél EU-tagállambeli → pénzkövetelés összegétől függetlenül európai fizetési meghagyás útján is lehet érvényesíteni.

 

B) Perindítás – Mivel kell a felperesnek a pert megindítani és mit kell tartalmaznia?

 

A polgári per kétféle (illetékköteles) írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában. Ebben kell részletesen előadni a felperesnek az alperessel szembeni igényét, bizonyítékait és egyéb szükséges eljárásjogi adatokat.

- „keresetlevél” elnevezésű irat

• a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon kell benyújtani → ennek hiányában a keresetlevél áttételre kerül, mely akár hónapokkal is hosszabbíthatja az eljárást.

- „keresetet tartalmazó irat” elnevezésű beadvány + közjegyzői értesítés

• a kötelezett fizetési meghagyással szembeni ellentmondása esetén → a fizetési meghagyásos eljárás bíróságon perként folytatódik.

- a keresetlevél, keresetet tartalmazó irat tartalma:

• jogi képviselő nélkül eljáró fél → formanyomtatványt kell használni, ami eligazítást ad a kötelező tartalmi elemekről és mellékletekről

• jogi képviselővel eljáró fél → a formanyomtatványban foglaltakon túl további kötelező elemek (pl. az érvényesített jog alapja, jogi érvelés).

- hiányosságok következménye

• keresetlevél visszautasítása,

• fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése.

 

C) Írásbeli védekezés – Mivel és hogyan lehet az alperesnek védekezni, annak mit kell tartalmaznia?

 

Az alperes háromféle módon védekezhet, melyeket írásban kell a perben eljáró bíróságon benyújtani a bíróság felhívására, a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül.

 

- „írásbeli ellenkérelem” elnevezésű irat, mely a keresetre vonatkozó részletes nyilatkozatokat, bizonyítékokat tartalmazza:

• a kereset elismerése vagy

• a keresettel szembeni védekezés

 

- „beszámítást tartalmazó irat” elnevezésű beadvány, mely az alperesnek a felperessel szembeni ellenkövetelésének az előadását és a kereseti követelésbe való beszámítását tartalmazza.

 

- „viszontkereset-levél” elnevezésű irat, mellyel az alperes „viszontpert” indít a felperessel szembeni valamely igénye érvényesítése iránt.

 

Formanyomtatvány használata kötelező a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek. A formanyomtatványok a következő oldalról érhetőek el: http://gyulaitorvenyszek.birosag.hu/20171129/uj-polgari-perrendtartas

 

- mulasztások következménye:

• írásbeli ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat elmulasztása → a bíróság a kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül „bírósági meghagyással” kötelezi az alperest.

• viszontkereset - levél hiányossága → viszontkereset – levél visszautasítása.

 

D) Kötelező formanyomtatvány, elektronikus vagy papíralapú kapcsolat – Milyen módon kell a perindító és védekező iratot benyújtani?

 

Kötelező formanyomtatványok benyújtása jogi képviselet hiányában.

 

• a formanyomtatvány kitöltésében segítség igényelhető a felperes lakóhelye, munkahelye vagy a perre illetékes bíróság panaszirodáján, valamint a jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

 

• formanyomtatvány beszerzése: bíróságon, vagy a honlapon (http://gyulaitorvenyszek.birosag.hu/20171129/uj-polgari-perrendtartas)

 

 

• formanyomtatvány mellőzésének következménye

à keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése

à alperesnél a beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás

 

A benyújtás módjai

 

- elektronikus úton: bizonyos esetekben kötelező (pl. jogi képviselővel eljáró fél, gazdálkodó szervezet, stb.), egyébként választható.

 

- papír alapon (postai úton, vagy személyesen benyújtva).

 

3. Perfelvétel tartalma, menete – Mi történik a perfelvételi szakban? A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni (ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban mindez már csak kivételesen lesz lehetséges.

 

A) A perfelvétel menetének 3 lehetséges módja az írásbeli védekezés beérkezése után (a bíróság határozza meg)

• újabb iratváltás a felekkel es utána perfelvételi tárgyalás (ha további nyilatkozatok beszerzése indokolt),

• rögtön perfelvételi tárgyalás (ha valamennyi adat rendelkezésre áll a perfelvételi tárgyalás megtartásához),

• perfelvételi tárgyalás mellőzése, rögtön érdemi tárgyalás (egyszerűbb megítélésű ügyek esetében, ha a tényállás és a jogalap is tisztázott).

 

B) perfelvétel lezárása

• a bíróság előzetes figyelmeztetés után végzéssel lezárja a perfelvételt,

• a perfelvétel lezárását követően nyomban megtartja vagy kitűzi az érdemi tárgyalást,

• a perfelvétel lezárását követően főszabály szerint rögzül (nem változtatható) a kereset, védekezés és bizonyítékok köre és tartalma.