A Békéscsabai Járásbíróság előtt G. K. J. vádlott ellen sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt 1.B.38/2019. szám alatt indult büntetőügyben 2019. május 16. és 17. napjain megtartott előkészítő ülésen az alábbi nem jogerős ítélet született:

A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat
- különösen nagy értékre üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében,
- 7 rendbeli – ebből 1 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 6 rendbeli jelentős kárt okozó – folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében,
- 14 rendbeli – ebből 8 rendbeli jelentős kárt okozó, 6 rendbeli nagyobb kárt okozó – üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében,
- 22 rendbeli – ebből 5 rendbeli esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétségében.
A bíróság ezért 6 év börtönre, 6 év közügyek gyakorlásától, és 10 év a pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottal szemben 185.125.700,- forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a magánfeleknek összesen 119.200.000,- forint polgári jogi igényt ítélt meg, míg 120.125.700,- forint vonatkozásában a bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte a bíróság a vádlottat 116.521,- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítéleti tényállást az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni:

A vádlott 1998-tól egy takarékszövetkezetnél dolgozott elnök-ügyvezetői munkakörben. A vádlott 2015-től rendszeresen sporteseményekre fogadott, naponta akár több millió forint értékben, majd 2017-re játékszenvedélye miatt eladósodott. Ekkor ügyvezetői pozíciójával visszaélve, több alkalommal magáncélra „előleg” címén összesen 106.100.000,- forint készpénzt vett fel a szövetkezet pénztárából, melyet fogadásra költött el azért, hogy a nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét. Ez nem sikerült, ezért 2017 májusától magánszemélyektől csalt ki készpénzt. A vádlott többször közeli ismerőseitől kért kölcsön. Voltak olyan sértettek is, akiket azzal ejtett tévedésbe, hogy számukra részjegyet tud vásárolni előnyös hozam reményében. Volt olyan eset is, amikor a vádlott a neki átadott kölcsön végtörlesztését vette el jogtalanul. A csalásokkal érintett sértettek száma összesen 21 fő, akiktől összesen 330.325.700,- forintot szerzett meg a vádlott. Ezen összegből a takarékszövetkezet pénztárából kivett pénzt a kivételtől számítva rövidebb időn belül visszafizette, illetve a megmaradt összegből további fogadásokat kötött.

A takarékszövetkezet összesen 120.125.700,- forint összegben kártalanította azon sértetteket, akiket a vádlott azzal ejtett tévedésbe, hogy a tőlük átvett összegekért cserébe szövetkezeti részjegy tulajdonosok lesznek, valamint azon sértettet, akitől a kölcsöne lezárása érdekében csalta ki a pénzt a vádlott.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott foglalkozásával és munkakörével visszaélve, több sértett vonatkozásban folytatólagosan követett el a terhére rótt bűncselekményeket, azok kettőnél több halmazatát, a takarékszövetkezet sérelmére a hosszú időn keresztül tartó elkövetést, a cselekmény sorozat jellegét, a vagyon elleni bűncselekmények országos és helyi szintű elszaporodottságát.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott bűnösségre is kiterjedő, ténybeli, teljes, feltáró jellegű beismerő vallomását, illetve azt, hogy a vádlott önként feladta magát, és első vallomásban számos olyan cselekmény tekintetében is tényfeltáró és bűnösségre kiterjedő beismerő vallomást tett a nyomozóhatóság előtt, amelyek vonatkozásban ekkor még őt nem is gyanúsították. További enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete, hogy kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodik, játékfüggőségre utaló személyiségzavarban szenved, valamint az, hogy a takarékszövetkezetnél a pénztári előleg felvételét követő elszámolások és igazolások vonatkozásában a vádlott irányába megengedőbb volt az ellenőrzés rendje.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyészség súlyosítás, míg a vádlott és védője enyhítés végett jelentett be fellebbezést.